STRESSZ, VIZSGADRUKK ELLEN A LEGJOBB MEGOLDÁSOKKAL!

Ügyfélszolgálat

Kapcsolattartó: Brandenburg Ottó Ferdinánd

Telefonszám: 06-30-828-2791

E-mail: info@mentaltuning.hu

Ügyfélszolgálat: 17:00-19:30 h-ig

Nyitvatartás:
NON-STOP

Megosztás

Lecitin és az idegrendszer

2012.11.28.

Lecitin és az idegrendszer

A lecitin erősíti az idegrendszert, javítja a koncentráló képességet, azaz mintegy meghosszabbítja a test és a szellem fiatalságát.

A lecitin jelentőségét kutató amerikai tudósok fedezték fel, hogy a lecitin csökkenti az ereket megbetegítő homocisztein mennyiségét. Ezen túlmenően vizsgálataikban addig jutottak, hogy a lecitin lejjebb viszi a magas vérnyomást, gátolja az epekő kifejlődését. Szerintük jó okkal feltételezhető, hogy a lecitin erősíti az idegrendszert, javítja a koncentráló képességet, azaz mintegy meghosszabbítja a test és a szellem fiatalságát.

A lecitinnek sokféle feladata van. Segíti a sejthártya felépülését, a zsírnak és a zsíroldékony anyagoknak a sejtfalon keresztül történő vándorlását, szerepe van a szaporodásban, a magzati, valamint az újszülött kori fejlődés elősegítésében. Elengedhetetlenül fontos a máj, az epehólyag és a szív egészséges működésének fenntartásában.
A lecitin a májra  jótékony hatást gyakorol. Kísérletek bizonyítják, hogy alkalmas a májgyulladás okozta májkárosodás gyógyítására is.

Ez az idegrendszer felépítésében is résztvevő anyag az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezőképességének fejlesztésében, a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében, a kitartást igénylő sportokat űzők teherbíró képességének növelésében, valamint bizonyos pszichirátriai gyógyszerek szedésével együtt járó arcizomrángás kezelésében is szerepet játszhat.

Általánosan ajánlott:

epekövek kialakulásának megelőzésére, a máj megerősítésére, májgyulladás és májzsugor kezelésének elősegítésére, a máj méregtelenítő feladatának segítésére, kemoterápiával kezelt rákos betegeknél, gyomorégés enyhítésére, emlékezőképesség és más agyi funkciók fejlesztésére.

Biokémiai besorolása: lipid, azon belül a phospholipidekhez tartozik, melyek minden élő sejt alkotóelemei. Ezek az anyagok a sejtfal “tégláinak” is nevezhetők. Feladatuk a sejtek táplálékának és végtermékének szűrése, az ioncsere bonyolítása és a sejt belső nyomásának szabályozása Az agy szárazanyag tartalmának 25% a phospholipidekből áll, de ugyanígy magas a máj és az izmok phospholipid tartalma is.

Leginkább szója alapú termékekkel tudjuk magunkhoz venni a lecitint, így a vegetáriánusok is könnyedén hozzájuthatnak anélkül, hogy húst, vagy tojást kellene fogyasztaniuk. A lecitin megtalálható különféle táplálékainkban is, pl. szója, búzacsíra, kukoricacsíra, teljes kiőrlésű búza, kemény héjú gyümölcsök, földimogyoró, dió, növényi magvak, napraforgó, repce, kukorica, lenmag, babfélék, lencse, borsó, élesztő, tojássárgája, máj.

Létezik két B-vitamin származék, melyek a lecitin fő alkotóelemei: a kolin (B11 vitamin) és az inozit (B8 vitamin).

Kolin
A kolin, vagy más néven B11 vitamin a szójalecitinben található meg legbioaktívabb formában, szervezetünk leginkább a kolinnak ezt a formáját tudja hasznosítani.

Szükségességét ma már nem vitatják, hiszen kutatások támasztják alá, hogy a kolin nélkülözhetetlen az agysejtek növekedéséhez és akadálytalan működéséhez. Hiánya többek közt memória zavarokat okoz (feledékenység, koncentrálási nehézségek, fejfájás, ingerültség, stb).

Létfontosságú tápanyag a terhesség és szoptatás alatt, ugyanis a csecsemőknek a gyors agyi fejlődésük megfelelő szinten tartásához a napi anyatej adagjukban annyi kolint vesznek magukhoz, amennyit egy átlagos felnőtt használ fel.

Szervezetünk napi szinten 3-4 gramm kolint állít elő, azonban erős mentális és lelki teher alatt a napi szükséglet dupláját is elhasználhatjuk.

A kolinnak fontos szerepe van az agy anyagcseréjében.

Inozit
Agyunk másik fontos táplálékához a B8 vitaminhoz (inozit) elsősorban a hús, a tej, a gabona, a gyümölcsök, a dió- és főzelékfélék fogyasztásával juthatunk hozzá. Az inozit jótékony hatással van az agyműködésre, az idegrendszerre.

Szervezetünkben a bejuttatott szénhidrátból pl. a máj, a vese állítja elő, majd a vér útján
jut el a sejtekig. A gerincvelőben, az agyban és az agyfolyadékban nagy mennyiségű tartalékok képződnek inozitból, azonban erősebb leterheltség esetén ezek a készleteink felhasználódnak.

Fontos tudni, hogy az alacsony tápanyagtartalmú vagy félkész ételek fogyasztásával az inozit termelése lecsökken, a koffein pedig kifejezetten pusztítja az inozitot.

Mikor ajánlott leginkább?

Memóriazavar, feledékenység

Sportolóknak

Epekő, epehólyag polip

Májproblémák

Szellemi tuningolóként

Ideg erősítőként

vissza

Hozzászólások